Egy hónap múlva kiderül, ki lesz az év vállalati pénzügyi vezetője Magyarországon. November 8-án, az ország legfontosabb pénzügyi vezetőit felvonultató Business and Finance konferencián kerül ugyanis átadásra a Portfolio és a Credit Management Group közös "CFO of the year" díja. A vállalatok október végéig jelölhetik pénzügyi, gazdasági vezetőjüket a rangos elismerésre.
Nem sok olyan ország van Európában, ahol akkora népszerűségnek örvendene a készpénz, mint nálunk. Ha folytatódik a trend, csaknem 5000 milliárdra fog nőni év végére a magyar lakosság készpénzállománya. Ez a GDP 12%-át jelentheti, ami óriási luxus a kormány és a pénzügyi szektor számára is. A készpénz jelentős részét nem fizetési célból, hanem kényszer-megtakarításként tartjuk, pedig ez a készpénzfelesleg becsatornázható lehetne a pénzügyi szektor számára is. Megnéztük, mit nyernének vele az egyes szektorok, a megtakarítási piac különféle szereplői.
Egyre több lakást vásárlunk hitelből Magyarországon: a részben hitelből vett lakások aránya tavaly elérte a 48%-ot, amire 2005 óta csak egyszer, éppen tíz éve volt példa. A KSH ma közzétett lakáshitelezési adatai szerint az átlagos lakáshitelösszeg 8%-kal, a hitelfelvételek darabszáma pedig 23%-kal nőtt 2017-ben. Még mindig nagyon magas, 73% volt azoknak a friss lakáshiteleknek az aránya, amelyeket használt lakás vásárlására fordítottunk. A lakáshitelezés aktualitásaival szerdai Hitelezés 2018 konferenciánkon részletesen is foglalkozunk, érdemes lesz eljönni. Hitelkalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Még nem láttunk olyat a statisztikákban, amit ma az MNB közzétett: idén februárban a lakáshitelek több mint 70%-át már fix kamatozással vették fel a háztartások. Pedig december óta 3% alatt van a változó kamatozású hitelek átlagkamata, így a kezdeti törlesztőrészlet alapján inkább ez utóbbiakat érné meg felvenni. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat. Az alábbiakban a bankszektor friss hitel- és betéti adataiból szemezgetünk, két hét múlva esedékes konferenciánkon pedig banki és hitelközvetítői előadókkal részletesen is elemezzük a helyzetet.
Kettészakadt bankrendszerről, százmilliárdos veszteségekről, erőltetett leépítésekről írtunk évekig a magyar nagybankok éves teljesítménye kapcsán. Ennek vége: 2017 a hitelezés fellendülését és a hazai bankszektor történetének legnagyobb nyereségét hozta. Most röviden bemutatjuk, mit tudunk eddig az egyes nagybankok tavalyi teljesítményéről, közelgő Hitelezés 2018 konferenciánkon pedig e bankok vezetői is megszólalnak.
Egy évtizede nem látott, 7%-os díjbevétel-növekedést, történelmi rekordnak számító nominális díjbevételszintet és a válság eleje óta nem látott nyereséget értek el 2017-ben a magyar biztosítók. Az MNB friss adatai alapján a károk miatt joggal dráguló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, valamint a nyugdíjbiztosítások hozták a piaci növekedés nagyobb felét. A biztosítók profitabilitását és értékesítési teljesítményét is tovább javíthatná az eddiginél látványosabb hozamemelkedés.
Március 15-e lévén ma léptek hatályba a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) feltételeinek 2018-as változásai. Minden jövőbeni igénylő jól járt a módosításokkal, hiszen lényegesen egyszerűbbé válik a támogatás igénylése, és felgyorsul a folyósítása. Sőt, forintszázezrekben mérhető változásokat is találtunk a jogszabályban, főleg a használt lakásba költözők és a bővítést tervezők egy része nyerhet ezzel.
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
Eddig arra számítottunk, a 2016-os hasonló, valamivel több mint 1 milliárd forint fölötti adózott eredményt sikerül elérnie 2017-ben is a CIG Pannóniának. Ehhez képest meglepetés olvasható a ma reggel közzétett gyorsjelentésben: 2 milliárd fölötti nyeresége lett az életbiztosítónak, mivel csaknem 1 milliárd forinttal átértékelték a könyvekben (felfelé) a vagyonbiztosítási érdekeltséget, az EMABIT-ot. A tényleges biztosítási tevékenységben romlott az éves profitteljesítmény, de az év vége már jól sikerült, az év végi értékesítési teljesítmény pedig 6 éves rekordot döntött.
Befizetünk négy év alatt 960 ezret, és a végén kapunk több mint 1,2 milliót, amit lakással kapcsolatos dolgokra költhetünk - egy négy évre kötött szerződés esetében nagyjából erre számíthatunk a négy hazai lakás-takarékpénztárnál. Régóta tartja magát a meg nem erősített pletyka, hogy csökkenteni fogja a kormány a termék legfőbb előnyét jelentő állami támogatás 30%-os kulcsát, ezért talán érdemes még a választások előtt szerződést kötni. Mi most 10 tippel segítjük a döntést, a Pénzcentrum kalkulátora segítségével pedig személyre szabott kalkuláció is végezhető.
Ahogy arról szerdán beszámoltunk, közzétette a biztosítók 10 éves jövőjére vonatkozó határozott vízióját a Magyar Nemzeti Bank. Hasonlít ez a bankszektorral kapcsolatos jövőképhez, amelyet négy évvel ezelőtt vázolt fel a jegybank. A friss tanulmány nagy erénye, hogy nemcsak a biztosítók jövőjéről, de a közelmúltjáról és a jelenéről is sok mindent megtudhatunk belőle. Bemutatjuk a legfontosabb érdekességeket.
2-5 év múlva a magyar biztosítóknál is megjelenhetnek a blockhain alapú megoldások, hosszú távon pedig a biztosítási piac központosított modelljét is eltörölheti a blockchain - mondja az Uniqa Biztosító vezérigazgatója. Alábbi interjúnkban felvázolja, hogy képzelhetők el az új veszélyközösségek, amelyek számára a biztosítók "szelep" funkciója eltűnhet, és a biztosítók kockázatmenedzsment-szakértő intézményként funkcionálhatnak tovább. Kurtisz Krisztián szerint a mesterséges intelligencia előretörése már most látható, az automatizáció azonban nem mindig kifizetődő. Az Amazonhoz és a Google-höz hasonló techcégek biztosítási piaci esélyeiről is beszélt nekünk.
Még gyorsabb a digitális támadók térnyerése a bankokkal szemben a pénzügyi szolgáltatások területén, mint azt a McKinsey két évvel ezelőtt előrejelezte. Főleg a marzsok szűkülésének eredménye, hogy a globális bankszektor tőkearányos megtérülése 8,6%-ra csökkent 2016-ban, a bevételek növekedése pedig 3%-ra lassult. Mintegy 700 milliárd dolláros profitnövelési lehetőség rejlik a bankok számára a digitalizációban, de reálisan ennek csak a fele jöhet nekik össze, így 2025-re még borúsabbak a banki kilátások. Egy átlagos univerzális bank csak akkor lesz képes a tőkeköltségét érdemben meghaladó megtérülésre, ha a banki szolgáltatásokon messze túlmutató, ügyfélélményre építő ökoszisztémá(ka)t épít maga köré. Kínában találhatók erre nagyon jó, főleg bankszektoron kívüli példák.
Hazai nagybankok külföldi tulajdonosai és belföldi, kormányközeli üzletemberek is komolyan érdeklődtek az utóbbi években az állami kézben lévő Budapest Bank iránt, valami azonban mindig hibádzott. A pénztárca mellett ma már az idő is szorít: kellemetlen lenne 196 milliárd forintnál kevesebbet kapni a bankért (ennyit fizettünk a GE Capitalnek), miközben az EBRD felé tett vállalás alapján jövő februárig dönteni kell az értékesítésről. A gordiuszi csomót a tőzsdei bevezetéssel lehetne átvágni, amelyre ma már végre Varga Mihály is utalt. Megnéztük, mit tud manapság a Budapest Bank, és mennyit érhetne a tőzsdén.
Lázasan készülnek a magyar biztosításközvetítők a februárban hatályba lépő uniós direktíva, az IDD implementációjára. A biztosítók, az alkuszok és az ügyfelek is nagy újdonságokkal fognak találkozni a biztosítások megkötése és élettartama során. Nőni fog a közvetítői jutalékok transzparenciája, szigorodnak az oktatási követelmények, és az IDD-t kiegészítő jogszabályváltozással akár az orvosokéhoz némileg hasonló alkuszpraxisok is létrejöhetnek. Mindezek részleteiről kérdeztük a nagyobbik alkuszszövetség, az FBAMSZ elnökét, Sebestyén Lászlót. Fontos téma lesz ez a szövetség idei konferenciáján is.
A bevételek és a nyereség szempontjából is javult a magyar biztosítási szektor teljesítménye a második negyedévben. Az MNB friss adatai szerint a díjbevétel 5,6%-kal emelkedett a biztosítási piacon, az életbiztosítási díjbevételek 1,5%-kal (a rendszeres díjas termékek 6,7%-kal), a nem-életbiztosításiak pedig 10,2%-kal nőttek az egy évvel korábbi negyedévhez képest. Csaknem ötödével többet költöttünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb), mint tavaly ilyenkor, csakhogy a kgfb-hez kapcsolódó kárkifizetések még nagyobb összegben nőttek. Az elmúlt egy évben összesen 51 milliárdos profitot értek el a biztosítók.
Nyolc év után először ismét 20% fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek szerepe a hazai otthonteremtés finanszírozásában - mutatják friss becsléseink. 2008 óta nem látott összegben vettünk fel lakáshiteleket, de ameddig a statisztikák visszanyúlnak, még soha nem volt ilyen magas, 74% a használt lakás vásárlására fordított hitelek aránya. 85 ezer db lakáscélú hitelt folyósítottak tavaly, ennek mindössze 4%-a ment hitelkiváltásra, vagyis valóban drámaian alacsony a hitelfelvevők mobilitása. Az MNB heteken belül véglegessé váló "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciója talán változtat valamit ezen a helyzeten. A jelenlegi legjobb lakáshiteleket addig is itt érdemes kikalkulálni.
A legtöbb magyar cégnél a vállalati vagyon közel 20-40 százaléka vevőállomány. A nagy cégeknél önálló funkció ennek menedzselése, a kisebb vállalkozások viszont még kevésbé kezelik tudatosan a kérdést. A vállalati credit management és hitelbiztosítási szakma hazai specialistája a Credit Management Group, amelynek egyik ügyvezetőjét, Schmidt Ákost kérdeztük erről a feljövőben lévő szakterületről és a cég egyik innovációjának németországi terveiről.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások és a nyugdíjbiztosítások adták tavaly a magyar biztosítási szektor növekedésének 86%-át. Ha ez a kettő nem nőtt volna, mindössze 0,7%-kal bővült volna a piac, ezekkel együtt azonban 5,1%-os díjbevétel-növekedést regisztrált a MABISZ. Három biztosító, nevezetesen a Posta Biztosító, az Allianz és a Generali hozta a növekedés csaknem kétharmadát.
Tömeges, akár 15%-os törlesztőrészlet-emelést, rosszabb esetben pedig futamidő-hosszabbítást is hozhat a következő másfél év a volt devizahitelesek egy része számára. Most áprilistól ugyanis tömegével jár le az árfolyamgát 5 éves időszaka, és közel 170 ezer jelzáloghiteles lehet érintett. Azok a leginkább veszélyeztetettek, akiknek a 2015-ös elszámolás csak kis mértékben csökkentette a tőketartozását (akár eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk, akár nem), illetve akik a Portfolio többszöri figyelmeztetése ellenére azóta sem kérték a törlesztőrészletük rögzítésének a megszüntetését.
Aggódnak a növekedési hatások miatt, bíznak a megegyezés lehetőségében.
Felülvizsgálják a szabályokat, a kínai nagykövetség rögtön tiltakozott.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Izgalmakban most sincs hiány.
A Kossuth Rádióban beszélt erről a kormányfő.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
